Magyarországgal az a baj, hogy itt mindenki azt hiszi, hogy a mennyiség egyenlő a minőséggel.

Mi, magyarok hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mennyire nem a mennyiség a lényeg. Simán elhisszük, hogy egy nagy párt (számossággal mind tagságilag, mind adminisztrációilag, mind kétes forrású tudásilag, mind semmittevésileg) az erős, hogy egy nagy párt az tömegeket képvisel, és hogy egy nagy párt az diktálhat a kisebbeknek.

Hát az van, hogy bárki diktálhat a többieknek, de ez nem nagyságon, hanem úgynevezett alkalmasságon múlik. Arra, aki alkalmas arra, hogy a többi ember odafigyeljen rá, odafigyelnek. Arra, aki arra alkalmas, hogy a többiek számára értelmes célt adjon, hallgatnak. 

Hát ez Mesterházyra éppen pont nem igaz. 

Mégis kinevezte magát jelöltnek meg listavezetőnek. 

Mert ő is azt hiszi, hogy a minőség egyenlő a mennyiséggel. 

Pedig kövér ember is székelhet kicsit, ahogy azt a buddhisták tanítják.

És a vezető sem önmagát választja, hanem mások választják őt. 

Hát ezért van szüksége Magyarországnak Bajnaira.

Hajrá Magyarország, hajrá Bajnai!